A legtöbb ilyen eljárás manapság rutinmunkává váltak a betonvágásra szakosodott cégek számára. Ilyen például a nappali szobától a konyhát leválasztó vékony falazatnak az eltávolítása. Az ilyen válaszfalnak nincs teherhordó szerepe, ezért ennek a kivétele nem okoz statikai problémát és a legtöbb ilyen lakás esetében nem szükséges statikus véleményének kikérése.

A válaszfal bontása persze csak így leírva ilyen egyszerű, komoly szaktudást, rutint és költséges munkaeszközöket – vízhűtéses gyémántvágót – igényel a szakszerű kivitelezés. A falat akkora darabokra vágják szét, amit már kézben ki lehet vinni a lakásból, illetve a lépcsőházban le lehet hordani a sitt szállító teherautóig. Embert próbáló munka! Ugyanakkor meglepően kis koszolással, és elfogadható, elviselhető zajjal jár. A ház többi lakóját azért nem árt előre figyelmeztetni, hogy kb. egy napos munkálatok fognak folyni lakásunkban.

Ugyancsak rutinmunkának számít már a konyhai átadó-ablakok kialakítása. Aki nem teljesen egybenyitva, amerikai konyhásan képzeli el nappaliját, hanem meg kívánja tartani az eredeti konyhát, csak a tálalást akarja megkönnyíteni, az átadó-ablakot vágathat a konyha és a nappali közti falra. Tulajdonképpen tetszőleges méretűt, részben ízlése szerint, illetve aszerint, hogy a konyhai szagok miatt ezt az átadót zárható ablakkal kívánja-e kialakítani.

Két kisebb szoba, vagy két félszoba összenyitása is térnövelő lehet, például akkor, ha már a gyerekek kimentek a lakásból, és a szülők inkább egy tágasabb hálószobát képzelnek el. Ezeket gyakorta nem is válaszfal panel, hanem valamilyen könnyűszerkezetes megoldás választja szét. Ez utóbbi esetben természetesen egyszerűbb a megoldás, de a 6 cm vastag betonfal eltávolítása sem okozhat gondot.

Tartófalaknál már természetesen nehezebb a helyzet. Nem kizárt, hogy egyes esetekben ezekből is lehet kivágni, de ehhez mindenképpen statikai számítások, építész szakember is szükséges.

A korszerű eszközökkel a betonpanel fúrása is kis zajjal, viszonylag tisztán, és nagyon precízen megoldható. Speciális vízhűtéses, gyémántszegmenses koronafúró, és jó szakember most is szükséges. A gép állványát fém dübellel rögzítik fel a falra, mert ezt a munkát lehetetlen kézben tartott géppel végezni. Emiatt – érdekes módon – egy főfal átfúrása nagy átmérőben a betonpanelnál kisebb gondot jelent, mint ugyanezt téglafalnál, de különösen üreges falazóblokknál elvégezni.A gépállvány rögzítése ugyanis ilyen esetekben nehezebb, mert a falazat nem elég teherviselő oldalirányú húzásra. Persze azért ez is megoldható. Ilyen nagyobb méretű homlokzati furatokat készítenek általában szagelszívókhoz, vagy éppen mobilklíma elvezető csöve számára.

Nincs tehát lehetetlen, és a sokszor (indokolatlanul) lenézett panellakásokat is lehet korszerűsíteni, illetve egyedi igényekhez átalakítani.

Forrás: az Ezermester Magazin nyomán.

A Panel átalakítás betonvágással bejegyzés először Betonfúrás betonvágás-én jelent meg.

A marógépeken készített hornyok lehetnek mindkét végén nyitott, egyik végén zárt, vagy mindkét végén zárt hornyok. Keresztmetszetük derékszögű négyszög, T alakú, fecskefark kiképzésű, vagy bármi más. A munkadarab és a horony alakjától, valamint a helyzetétől függően a horony készíthető vízszintes, vagy függőleges marógépen.
Íves reteszmarót kisebb, körív alakú ékek pályáinak marásához, míg szögmarókat szög alakú hornyok marásához használunk. Hosszlyukmarót, mivel ezek fogszáma kevés, keskenyebb hornyokhoz használják.

A horonymarás általános problémái

A horony szélessége tűrt méret, nem megfelelő szerszám, szélesebb maró alkalmazása, a maró oldalirányba üt, görbe a marótüske, ferdefelületű távhüvelyek, helytelen anyagbefogás eredményezi a horony pontatlanságát. Ha a horony keskenyebb lesz, az annak az oka, hogy keskenyebb szerszámot alkalmazunk. A helytelen befogás és a pontatlan beállítás a horony mélységének a pontatlanságát eredményezi. A horony nem lesz párhuzamos a bázisfelülettel, ha a beállítás helytelen, vagyis a darab nincs jól rögzítve, és ezáltal sorjás lesz.

Horony marásához felhasználható gépek

A horony marásához használhatunk egyetemes marógépet, a munkadarabot a munkaasztalra kell lefogatni, és ott kell tájolni. Használhatunk még vízszintes konzolos, függőleges konzolos, univerzális marógépeket. Hosszmarógépet, ami vízszintes és függőleges orsóelrendezésű lehet.
Alkalmazhatunk még portálmarógépet, ez a marógép egy kétállványos gyalugépre hasonlít, a gyaluszánok helyett marószánok vannak. Horonymarógépet, ami ékhornyok és reteszhornyok készítésére alkalmas speciális gép. Lényege, hogy a főorsó excentricitása 0 – 1 mm -ig változtatható.

Szerszám kiválasztása horony marásához

A horony alakja a választható szerszám fajtáját határozza meg. Négyszög keresztmetszetű, nyitott hornyok marására tárcsamarót használunk. Tárcsamaróval nagy forgácsolási teljesítmény érhető el, a merev megfogás következtében. Ujjmaróval40 mm-nél keskenyebb hornyot marunk. Egyszerű hornyot lehetőleg egy lépésben, teljes mélységben készítünk el. A T horonymaróval készíthetjük el a szerszámgépek asztalaiba és a készüléktestekbe a hornyokat. A T alakú hornyok két lépésben készülnek. Alakos hornyok kimunkálására szögmarót használnak.

A Horonymarás technológiája bejegyzés először Betonfúrás betonvágás-én jelent meg.

Az is sima ügynek látszott, hogy MIT lehet bontani. A fürdő-kamra közti, kicsit több, mint 1méteres válaszfal egyértelmű volt, és a konyha-szoba közti vastagabb is bizakodásra adott okot, mutatom, hogy miért:

FINOM, DE JÓL KIVEHETŐ REPEDÉSEK A MENNYEZETEN

GERENDÁK ÉS BÉLÉSTESTEK RAJZOLATA A MENNYEZETI VAKOLATON

Tehát ami miatt erősen bíztunk – még bőven a statikus szakvélemény előtt – a bonthatóságban, azok ott fent, a mennyezeten viszonylag jól kivehető repedések. Ezek a repedések egyrészt a két főfal között futnak a bontandó fallal párhuzamosan, s ott vannak a hosszú, végigfutókra merőlegesen is, egy sűrűbb raszterben. Magyarán a repedések erősen úgy festettek, hogy felettünk már nem a századfordulón gyakran használt fafödém figyel, hanem azt valamikor valamilyen gerendás-betétes szerkezetűre cserélték, s ha már így, akkor szinte tuti az is, hogy a felettünk lévő lakás pont felettünk lévő válaszfala független, önálló szerkezet, ergo, ha nekiugrunk itt lent a falnak, a fenti ép, sértetlen marad.

Az is jó jel, hogy a mellettünk lévő, egykor a ház illemhelyeként, ma tárolóként működő helyiség mennyezetén is klasszul mutatják magukat a gerendák, párhuzamosan a mi falunkkal. Igen, tényleg sokkal szebb lenne vakolva, festve, de akkor, ott pont örültünk ennek a kissé – khm… ‘rusztikus’ megjelenésnek

SZOMSZÉDOS, KÖZÖS HELYISÉG MENNYEZETE

„Megismeritek az igazságot,
és az igazság megszabadít titeket.”
János 8:32

Szóval, a terv az volt, hogy ez a két fal kuka, de B-tervként opció maradt, hogy ha a szobafal esetleg mégsem teljesen független, mert ráterhel a felette lévő, akkor csak részben bontjuk, áthidalóval. OK, volt A és B-terv, de akkor most mire is tervezzünk?! Na erre a kérdésre István, a statikus-mérnök adott választ – idézet a szakvéleményből:

„A bontani kívánt falakat: a szoba és a konyha közötti és a fürdőszoba és tároló közöttit, valamint a födémeket megnéztem, a szerkezeteket azonosítottam.

A fürdő és tároló közötti fal vékony válaszfal, minden további nélkül bontható.

A szoba és konyha közötti fal vastagsága vakolattal együtt 18cm, régi méretű téglából épített féltégla vastag válaszfal. A földszint fölötti födém eredetileg minden bizonnyal fafödém volt ezen a területen, melyet az 1960-70es években kicseréltek előregyártott vasbeton gerendás-béléstestes szerkezetre. A szoba és konyha fölött jól láthatóan kirajzolódnak a szokásos repedések a gerendák és béléstestek határán. A fafödémet eredetileg úgy építették, hogy a fal átment a födémen a fagerendák között hagyott résen. A födémcsere alkalmával a falat visszabontották a földszint fölötti födém alá azért, hogy ne akadályozza az új födém megépítését. Az emeleten ugyanez a fal most egy vékony válaszfal, melyet a vasbetongerendás födém tart. A földszinti fal a födémgerendákkal párhuzamos, a béléstestek átmennek fölötte.

Összefoglalás:
A konyha és szoba közötti falnak nincs teherhordó funkciója, a fal elbontható. A bontás megkezdése előtt kérem értesítsenek, hogy a kivitelezővel a helyszínen egyeztetni tudjak.”

∗∗∗

És itt egy rövid kitérő, sz’tem fontos:
Válaszfalak, sőt a 2017. jan. 1-e óta hatályos – 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet 1. pont – jogszabály szerint a teherhordő falak bontása sem engedélyköteles.

Hogy ez jó, vagy rossz, arról nem tisztem írni. Viszont!
Ahány ház, kis túlzással annyi szerkezeti megoldás, lehetőség, fifika, váratlan helyzet – a régi pesti, és budai bérházaknál meg hatványozottan. Sok felesleges munkát, izgalmat, sőt, akár pénzt spórolhatunk szakember, statikus bevonásával, aki segít tisztán látni, pontosan eldönteni, hogy hol mit lehet, és mit nem. Egy szakvélemény jellemzően – irodától, szakembertől függően – max. néhány 10eFt, amivel nem érdemes spórolni. Tényleg!

∗∗∗

Válaszolva a címben feltett kérdésre – igen, feltétlen, mindenképp, persze! Statikus nélkül – különösen bérházban, hát még ha felettünk laknak! – nem bontunk, nem rombolunk, soha, mert nem éri meg! OK?

Amúgy eléggé felszabadultunk a vélemény által, gyakorlatilag szabadkezet kaptunk a térben – úgy szabjuk, alakítjuk a funkciókhoz, ahogy csak akarjuk

Forrás: manzard9 blog

Amennyiben pedig betonfúrásra vagy betonátvágásra van szüksége, akkor hívjon minket bizalommal:
+36 30 382 5463

A Falbontás : kell-e nekünk statikus? bejegyzés először Betonfúrás betonvágás-én jelent meg.